Az Európai Védőoltási Hét megtartására ebben az évben az április 21-27. közötti időszakot jelölte ki az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodája, melynek célja a figyelem felhívása a védőoltások fontosságára.

A védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek hazai járványügyi helyzete igen kedvező, melyben kiemelkedő szerepe van a korszerű magyarországi védőoltási rendnek.

A jelenleg érvényes oltási séma alapján a gyermekek 7. osztályos korukig 10 fertőző betegség ellen kapják meg ingyenesen a védelmet, melyek a következők: gyermekkori tbc, torokgyík, tetanusz, szamárköhögés, járványos gyermekbénulás, haemophilus influenzae B baktérium okozta megbetegedések, kanyaró, rózsahimlő, mumpsz, hepatitis B vírus által okozott májgyulladás.

 

Az előbbiekben felsorolt betegségek közül most a kanyarót emeljük ki, ennek az adja az aktualitását, hogy Európa több országában – amelyekben lazább az oltási fegyelem – az utóbbi években a megbetegedések, a szövődményes és halálos kimenetelű esetek száma is emelkedett.

 

A kanyaró cseppfertőzéssel terjedő vírus okozta megbetegedés, köhögéssel, tüsszentéssel a láthatatlan nyálcseppecskék révén terjed. Kezdeti tünetek a láz, nátha, orrfolyás, köhögés, kötőhártyagyulladás, a betegek nagyon elesett állapotban vannak. Ezt a 3-4 napos időszakot követően jelennek meg a kiütések, melyek típusos esetben a fül mögött kezdődnek, onnan terjednek az arcra, nyakra, majd az egész testre.

A betegség felismerését segíti a kiütések előtt 1-2 nappal a szájüregben megjelenő grízszerű fehéres felrakódás, amit Koplik-foltnak neveznek.

Amikor a kiütések már az egész testen megjelennek, a korábbi tünetek enyhülnek, a betegek jobban érzik magukat, néhány nap múlva pedig a kiütések elhalványulnak, hámlással gyógyulnak.

Szerencsés esetben így zajlik le a megbetegedés, de sajnos szövődmények is kialakulhatnak (pl. középfülgyulladás, tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás, utóbbi maradandó károsodással vagy halállal is végződhet). Ezért rendkívül fontos az, hogy minden gyermek megkapja a kanyaró elleni védőoltást, mely hazánkban 1969-től kötelező.

A jelenlegi oltási rend szerint 15 hónapos korban kapnak oltást a gyermekek egy kombinált oltóanyaggal, ami a rózsahimlő és a mumpsz elleni védelmet is biztosítja. A hosszú távú védettség érdekében pedig az általános iskolák 6. osztályát végző tanulók ősszel részesülnek egy emlékeztető oltásban.

 

A 14. Labdarúgó Európa Bajnokságot 2012. nyarán Lengyelország és Ukrajna közösen rendezi meg, várhatóan megyénkből is többen utaznak ki a rendezvényre. Mivel Ukrajnában jelenleg kanyarójárvány zajlik, az Országos Epidemiológiai Központ ajánlást adott ki az Ukrajnába utazó magyar állampolgárok számára, mely az alábbi:

1. A 15 hónaposnál fiatalabb, kanyaró ellen még nem immunizált gyermekekkel nem javasolt Ukrajnába utazni. Az anyai immunitás ugyan a csecsemő életének néhány első hónapjában védelmet nyújthat a betegség ellen, de ez általában hat hónap után megszűnik.

 

2. Amennyiben valamely oknál fogva a csecsemő/kisgyermek ukrajnai utazása halaszthatatlan, a szülő kérje a háziorvos, a házi gyermekorvos tanácsát. Egyes esetekben lehetséges a védőoltás (MMR) beadása a 15 hónapos koron aluli csecsemőknek is, ilyenkor azonban a későbbiekben egy esetleges újraoltással kell biztosítani a megfelelő védettség kialakulását.

3. Felnőttek utazás előtti önkéntes oltására a kockázat felmérését követően az OEK Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontjában (www.oek.hu Utazás és egészség) vagy más nemzetközi oltóközpontokban, térítés ellenében kerülhet sor.

¨ 42 évesnél idősebb felnőttek számára nem szükséges a védőoltás, ez a korosztály általában a betegség természetes átvészelése révén védett a kanyaróval szemben.

¨ Javasolt a védőoltás azoknak a 34 és 42 év közötti személyeknek, akik csak egy alkalommal részesültek kanyaró elleni védőoltásban és nincs tudomásuk arról, hogy átestek a betegségen.

¨ A 34 évesnél fiatalabb felnőttek már két védőoltásban részesültek, amely hosszú időre szóló védelmet biztosít, újraoltás nem szükséges.