Nagy örömünkre szolgál, ha mezőtúri, vagy Mezőtúrról elszármazottak eredményeiről, sikereiről számolhatunk be. Hock Ernő és együttese 2012. év legjobb magyar jazzlemezének nyilvánított albumot tudhatja magáénak. A Dresch Quartet (Dresch Mihály, Lukács Miklós, Hock Ernő és Baló István) Fuhun című albumát a Gramofon szerkesztősége által felkért szakkritikusok, nemzetközi tanácsadó testület javaslatára és a zsűri döntése alapján hirdették ki 2012. legjobbjának.

A www.gramofon.hu/hirek/jazz oldalán olvashatjuk Márton Attila Fuhun című lemezről írt kritikáját, amely a Gramofon 2012. tavaszi számában jelent meg:

„Dum-dum zene milyen nagy a hatalmad, te melletted erdő-mező nem alhat…” – énekli sajátos, népzenei ihletésű előadásban a szaxofonos, a Magos című erdélyi dal alapján komponált szerzeményében. A kvartett ismét tíz Dresch-originált vonultat fel, amelyek ezt a mindent elöntő „dum-dum zene” ellenpólusát képviselő tiszta muzsikát tolmácsolják. Szándékosan nem jazzről beszélek, hiszen Dresch művészete messze túlmutat a műfaji határokon. Ezt a jelenséget sokféleképpen értelmezhetjük, egy azonban biztos: ennyire magyar zenét (amely magában foglal más kárpát-medencei és balkáni hatásokat is) még sohasem műveltek hazai földön a kortárs improvizatív zene területén. Ez az album is annak a konok következetességgel folytatott munkának újabb állomása, amely kortól függetlenül mindenki számára képes aktuális üzeneteket közvetíteni. Nem okoz meglepetést, hiszen „csak” azt a soha meg nem unható magas művészetet kapjuk, amit már megszoktunk a kvertettől. Ami különlegessé teszi ezt a lemezt, az a Misi által kifejlesztett és régóta használt, de csak most elkeresztelt új hangszer: a fuhun, egy fém billentyűzettel ellátott, kromatikus akácfa-furulya, kissé a pánsípra emlékeztető sounddal. (Maga a név is a furulya és a Hunnia szavak összevonásából adódott.) Természetesen a tenor- és szopránszaxofon ezúttal sem hiányzik Misi arzenáljából, a sodró lendületű és balladisztikus darabok előadásában. Lukács Miklós a cimbalomnál és a Hock Ernő–Baló István ritmustandem is a tőlük megszokott kiemelkedő színvonalon muzsikál. Az autentikus népzenei hangzást erősíti a brácsás Csoóri Sándor Sündi közreműködése, sőt egy dal erejéig még a Csík zenekar három tagja is csatlakozik a „bandához”. Nem mindennapi élmény!

Az együttes sikereihez ezúton is gratulálunk. Hock Ernővel, az együttes tagjával interjút egy későbbi lapszámban olvashatnak majd.

Bodor Márti

Forrás: www.gramofon.hu