Mezőtúr város önkormányzata azon dolgozik, hogy Mezőtúron ismét beindulhasson a felsőoktatás. Így került kapcsolatba a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolával. Az elképzelésekről és a jövőről beszélgettünk Dr. Kozma Gáborral a főiskola rektorával, Herczeg Zsolt polgármesterrel és Dr. Dávidházy Gábor professzor úrral.

– Hogyan került kapcsolatba az önkormányzat a főiskolával?
H. Zs.: – Az első pillanattól kezdve kerestük a hasznosítás lehetőségeit, de őszintén szólva nem igazán reménykedtünk abban, hogy újra beindulhat Mezőtúron a felsőoktatás, viszont fontosnak tartottuk, hogy valamilyen oktatási intézmény kerüljön ide. A keresésben igen nagy segítségünkre volt Dr. Dávidházy Gábor professzor úr, a mezőtúri főiskola volt tanára.
Dr. D. G.: – Közel negyven éve kezdtem el itt Mezőtúron a felsőfokú oktatási tevékenységemet és különösen mélyen érintett engem, hogy a főiskola Mezőtúron bezárt. Az intézményt egyébként még korábbról,1962 óta ismerem,mivel annak technikumi tanulója voltam. A végső elkeseredés indított el, hogy egy budapesti barátommal együtt még egy utolsó kísérletet tegyünk a mezőtúri főiskola megmentésére. Miután a kezdeti lépéseink nem csupán meghallgatásra, hanem támogatókra is találtak, kerestem meg nyár elején Herczeg Zsolt polgármester urat elképzeléseimmel. Benne jó partnerre találva, ezt követően már együttes összefogással és erővel folytathattuk előkészítő, szervező munkánkat. 2011 augusztusában így találtunk egymásra a Szeged–Csanádi Egyházmegyével, illetve a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola rektorával Dr. Kozma Gáborral.
Dr. K. G.: – Ez egy szűk féléves kapcsolat és előkészítő munka, amiről most beszélgetünk, augusztustól decemberig mindenképpen rögzült az együttműködés szándéka, valamint az a szándék, hogy a mi intézményünk részt vesz a mezőtúri felsőoktatás újraszervezésében. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a korábbi intézmény indul újra, hanem olyan képzést szeretnénk útjára bocsátani, ami a 2000-es éveknek szól. Mi olyan partnere tudunk lenni ebben a munkában Mezőtúrnak, ami képes a nulláról felépíteni valami újat, korszerűt, hiszen nekünk az oktatás nem a profitszerzésről szól, hanem a küldetésünk része.
– A döntés mindkét oldalon megszületett, ezek után milyen lépések következnek azon az úton, amelynek végén ismét beindulhat a felsőoktatás?
H. Zs.: – Jelen pillanatban a Szolnoki Főiskola térítésmentesen használatba adta Mezőtúrnak a Petőfi tér 1-et és a Szolnoki úti tanüzemet, valamint lemondott a használati jogáról. Ezzel párhuzamosan az önkormányzat bejelentette az igényét a tulajdonba vételre. Amint a mi tulajdonukba kerül az épület, és azt követően, ahogy a főiskola elkezdi itt a működését,- itt elsősorban nem a felsőoktatásra kell gondolni-, a fenntartó egyház és az önkormányzat együttműködve újítják fel az épületet. Ehhez mindkét fél keresni fogja a pályázati lehetőségeket. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy ezeket a lehető legjobban ki tudjuk használni.
Dr. K. G.: – Nekünk, mint oktatási partnernek az lesz a megnyugtató, ha ez az épület valóban az önkormányzat vagyonává válik, tehát szóba sem kerül, hogy maga az egyház, vagy annak bármelyik intézménye itt vagyonhoz jutna, ez nem is fogalmazódott meg bennünk. Hanem megfelelő partner kíván lenni ahhoz, hogy a közös célok megvalósulhassanak. Ami unikum itt Magyarországon az az, hogy mezőgazdasági képzés nincsen egyházi felsőoktatási intézményekben, más világi képzéseink természetesen nekünk is vannak, például tanár szakunk. Itt olyan szakok indítását készítjük elő, amely már a termelőmunkára alkalmas felsőfokú szakemberképzésre vállalkozik. Sajnos egyre kevesebb a magyar felsőoktatásban az ilyen szak. Ahhoz, hogy a felsőoktatás létrejöhessen, elölről kell kezdeni. Természetesen nem várhatjuk meg azt a néhány évet, amíg egy új akkreditáció lezajlik, hiszen nekünk a jelenlétet mielőbb el kell érni. Ez a felnőttképzés beindítását és vidékfejlesztést jelent. Ennek érdekében decemberben létrehoztuk Mezőtúri Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézetünket, amelyet Dr. Dávidházy Gábor professzor úr vezet. Vidékfejlesztési programra van szükség ahhoz, hogy a családok ismét a mezőgazdaság felé forduljanak. Ennek már most a tavasszal vagy a nyáron eredményeket kell felmutatnia, akár képzési programokban, akár ezekhez kapcsolódó egyéb közösségfejlesztő, - szervező tevékenységben.
Dr. D. G.: – Egyelőre csak egy irodát fogunk működtetni, az első lépések megtétele után természetesen kijelölésre kerül a telephely, remélhetőleg addig a polgármester úr által említett ingatlanok kérdésében döntés születhet. Mindenesetre oktatás céljára nem csak a Petőfi tér 1. alkalmas, hanem a tanüzem is. Két célja van az intézetnek. Az egyik, hogy amíg felfuttatjuk az intézetet, addig felnőttképzési tevékenységet kell, hogy folytassunk. A másik feladat pedig az, hogy felfejlesszük az intézetet Karrá. Ez eléggé nagy és komoly feladat, amelynek személyi és tárgyi feltételei is vannak és nagyon szigorúak az akkreditációt illető szabályozások is.
– Milyen képzések indulnak majd az intézményen belül?
Dr. K. G.: – Ahogyan a most létrejött Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet neve is mutatja, az itt szervezett képzések is olyanok lesznek, amelyek a mezőgazdaságban való helytállásra készítenek fel, olyan szakembereket, szakmérnököket, akik akár műszaki képzésben, akár pedig a mezőgazdaság egyéb területein, nem csak a termelésben, hanem a feldolgozóiparban és más kapcsolódó területeken is egy korszerű végzettséget kaphatnak.
– Milyen infrastrukturális hátteret hagyott itt a Szolnoki Főiskola, ami segítheti ezt a munkát?
H. Zs.: – Egy ingatlanról még nem beszéltünk, amely nagyon fontos a mezőgazdasági képzés tekintetében, méghozzá a tangazdaság. Ezzel kapcsolatosan felvettük a kapcsolatot és kértük többek között a vidékfejlesztési miniszter segítségét is, hogy járjon el az érdekünkben és megkaphassuk Szolnoktól ezt az ingatlant, hiszen a Főiskola ehhez az ingatlanhoz elég erősen ragaszkodik. De azt látni kell, hogy a tangazdaság nélkül a mi elképzeléseink, illetve a főiskola elképzelései, a képzési struktúra kialakításához nem vihetőek véghez, hiszen egy olyan helyről van szó, amely állattartásra alkalmas, tehát a gyakorlati oktatásnak az egyik alapvető helyszíne lehet. Úgy gondolom, hogy a miniszter úr ezt a kérésünket támogatta és az utóbbi minisztériumi megbeszélésünkön arról esett szó, hogy ez tulajdonképpen már eldőlt, tehát az önkormányzat ezt is meg fogja kapni. Így az alapvető infrastruktúra rendelkezésre fog állni, ami segíti majd a képzéseket.
Dr. D. G.: – Az innen Szolnokra került bemutató anyagokat és eszközöket lehet pótolni,s erre megfelelő tervvel rendelkezünk. A beépített berendezések nagy része itt maradt és használható állapotban van. Leállt fogaskerekeket kell most újra indítani, ami nagyon-nagyon nehéz, de minden remény megvan arra, hogy ismét egy sikeres intézményt hozzunk létre. Az eddig nálunk végzett több ezer hallgató lelkes támogatása pedig segíteni fog bennünket.

Vékony Erzsébet